Szántai Gábor

9 évesen, amikor először ismerkedtem meg a német nyelvvel, az akkori tanító nénim (Ágota néni) úgy tanította meg nekünk a szavakat, hogy fehér papírra felrajzolta az alapszavakat: Stuhl, Tisch, Schrank, Vater, Mutter, Kind, Mädchen, Hund, Lampe, Pullover, Hose, stb. Szép rajzok voltak, némelyik még most is az emlékezeteim közt rejtőzik.

Most már tudom, hogy e mögött a cselekedete mögött komoly tudományos tapasztalatok álltak. A legtöbb ember úgyszólván "vizuális" beállítottságú, vagyis a legjobban a képek után képes visszaemlékezni az adott tárgy nevére. Gondoljunk vissza például gyermekkorunkra, amikor is mindenre rákérdeztünk: pl. "azt hogy hívják?". A szüleink megválaszolták és amikor ismét szemünk elé került az adott tárgy, már emlékeztünk a tárgy nevére. Ugyanezen a módszeren alapul ez az úgynevezett "vizuális szótanulás". Vagyis az adott szavakat rajzoljuk fel külön-külön kis papírokra. Majd mikor kezünkben tartjuk az egyik rajzot, mondjuk ki a nevét németül.

Ennek "fejlettebb" módja az, amikor az adott szót, már nem papírra rajzoljuk le, hanem képzeleteinkben gondoljuk el. Például meg akarjuk tanulni azt a szót, hogy polc. Elképzelünk magunk elé egy polcot, vagy a szobában ahol vagyunk keresünk egy polcot és hozzákötjük azt a szót, hogy "das Regal".

Egy másik dolog a névelők megtanulása. Erre is van módszer. Ami "der" névelőjű, azt kéken képzeljük el, ami "die", azt pirosan képzeljük el, pl.: az epret (die Erdbeere) (ami nem is olyan nehéz), vagy a vonatjegyet (die Fahrkarte), ami meg "das", azt pedig zölden képzeljük el. Például a kék a szekrény (der Schrank), a szék (der Stuhl), az asztal (der Tisch), a számítógép (der Computer); piros a lámpa (die Lampe), a tábla (die Tafel), a kréta (die Kreide); zöld a kép (das Bild), a víz (das Wasser), a polc (das Regal), a fiók (das Schubfach - vigyázat lehet "piros" is: die Schublade), a parketta (das Parkett), a ház (das Haus), stb.

Egy kicsit nehezebb dolgunk van a fogalmakkal kapcsolatban, pl.: szabadság, irigység, lélekjelenlét, lojalitás, stb. Ehhez valamilyen eseményt próbáljunk kötni. Itt többnyire a végződések segítenek: "heit" - a magyarban "ság"/"ség". Pl: die Freiheit (szabadság). A "heit"-ra végződő főnevek mind nőneműek: die Absolutheit (vminek az abszolút volta), die Beschaffenheit (minőség, állapot), die Besonderheit (különösség), die Schlauheit (ravaszság), die Krankheit (betegség). Vagy például az "ismus". Der Dadaismus, der Fanatismus, der Vandalismus, der Snobismus, der Kapitalismus. Az "ismus" szuffixum miatt mindegyik hímnemű. Vigyázat vannak kivételek is (hogy erősítsék a szabályt!): a "ma" végződésű főnevek többnyire semleges neműek: pl. das Komma (vessző), das Drama (dráma), das Thema (téma), das Klima (klíma), das Aroma (aroma), das Plasma (plazma). Kívételek: die Firma (cég), die Duma (Duma, az orosz parlament alsóháza), die Kurkuma (kurkuma), der Lama (láma), die Oma (nagymami). És van olyan is, ami nem a "ma" végződés miatt semleges nemű, hanem azért mert városnév: (das) Yokohama.

Másik módszer a letakarásos módszer, amit valljunk be, a "Start" könyvben elég nehéz megvalósítani, de a "Deutschexpress"-ben ez tökéletesen megvalósítható. Letakarásos módszer alatt azt értjük, hogy elolvassuk a szószedetet, mind a német, mind a magyar részt. FONTOS! Hangosan (de ne üvöltve!) olvassuk fel a tanulandó szavakat. Majd többszöri elolvasás után takarjuk le először a magyar oldalt, utána pedig a német oldalt. Ne essünk kétségbe, ha nem emlékeztünk minden szóra! Amire nem emlékeztünk, azt jelöljük meg, vagy egy csillaggal, vagy amivel akarjuk. Ezeket majd alaposabban nézzük át ismét!

Van az úgynevezett kártyás módszer, amikor a papír egyik oldalára felírjuk az adott idegen szót, a másikra pedig a magyar megfelelőjét. Ez a módszer ajánlatos azoknak, akik nem tudnak szépen rajzolni, vagy mondjuk fogalomnál, amikor nem valósítható meg a lerajzolása. Lehetőleg ne átlátszó papírt válasszunk, mert azzal csak magunkat csapjuk be! S annak meg mi értelme van...

S van még egy módszer, amikor a tankönyvben lévő idegen szavakat, különböző színekkel húzzuk alá. A "der" névelőjű főneveket kékkel, a "die" névelővel rendelkezőket pirossal, a "das" névelőjűeket pedig zölddel. Különböző színnel húzzuk alá az igéket, a mellékneveket, s az egyéb elöljárószavakat, stb.

Ha egy adott szövegrészt kell szó szerint megtanulnunk németül, akkor legeslegelőször is fordítsuk le magyarra. Ez legyen mindig az első! Sokkal könnyebb lesz ezek után megtanulni a szavakat. Mondatról mondatra tanuljunk! Először az első mondatot, majd az 1. és a 2.-at, majd az 1., 2. és a 3.-at. Így sorjában! Kicsit időigényes, de korántsem tart addig, mint a hagyományos mondattanulás.

A különböző nyelvtanokat pedig csak gyakorlással lehet jól megtanulni. Ne csak elméletben tudjuk az adott nyelvtant, hanem gyakorlatban is! Mondjuk például a melléknév ragozásnál kitalálunk szavakat, mint pl.: egy szép lány; az okos fiúnak; szorgalmas apát..., vegyesen tehát mindent, majd fordítsuk le németre. Én ezzel sajátítottam el például a melléknév ragozását!

A végére még egy nehézség: az igék múlt idejű alakjai. Néha észrevehető bizonyos hasonlóság némely igék között. Mindegyik igét végig olvassuk és általában ez a "mondóka" szokott beugrani. Mint például "bringen, brachte, hat gebracht"; szerintem jó páran vagyunk így, akiknek ez a kis mondóka már bevésődött. Ezeket tehát "vésni" kell, másképpen nem lehet megtanulni.

A Konjunktiv pedig szerintem adja magát, a feltételes módhoz jól kell tudnunk a Präteritum igealakokat, illetve azt a néhány kivételt. A függő beszédnél pedig szerintem egyszerű a dolgunk, hisz nincs Brechung!

Indikativ Präsens: ich lese, du liest, er/sie/es liest, wir lesen, ihr lest, sie/Sie lesen.
Indikativ Präteritum: ich las, du lasest, er/sie/es las, wir lasen, ihr las(e)t, sie/Sie lasen.
Konjunktiv Präsens: ich lese, du lesest, er/sie/es lese, wir lesen, ihr leset, sie/Sie lesen.
Konjunktiv Präteritum: ich läse, du läsest, er/sie/es läse, wir läsen, ihr läset, sie/Sie läsen.

Szerintem könnyebb! Jó, itt is van kivétel, például a "sein", mi más...

Indikativ Präsens: ich bin, du bist, er/sie/es ist, wir sind, ihr seid, sie/Sie sind.
Indikativ Präteritum: ich war, du warst, er/sie/es war, wir waren, ihr wart, sie/Sie waren.
Konjunktiv Präsens: ich sei, du seiest, er/sie/es sei, wir seien, ihr seiet, sie/Sie seien.
Konjunktiv Präteritum: ich wäre, du wärest, er/sie/es wäre, wir wären, ihr wärt, sie/Sie wären.

Hát egy szuszra, most ennyi jutott eszembe. Ha van nektek is ötletetek, tippetek, hogy hogyan tanuljunk szavakat, akkor írjátok meg nekem, vagy fórumomba!

Mindenkinek jó német tanulást!

Gábor